A
hosszú szőrű skót juhászkutya, gyakran csak skótjuhász, ideális családi kutya, nyugodt és megbízható, emberszeretete és türelme miatt már egészen kis gyerekek mellé is ajánlható. Nagyon intelligens. Tulajdonképpen bárkinek ajánlható, aki nem kifejezetten kemény őrző-védő kutyát keres (ez a fajta karakterétől idegen), és elég időt tud a kutyájára fordítani. A collie ugyanis igényli az állandó, szoros kontaktust a gazdával, kínzás a kert végén elzárva tartani.
Fajtatörténet
Származási helye minden valószínűség szerint Skócia, ahol felbecsülhetetlen értéket jelentettek a juhászoknak.
Állítólag már Kr. e. 50 körül is találtak a mai collie-hoz kissé hasonló kutyákat, abból az időszakból, amikor a rómaiak megszállták a skót szigeteket. A collie eleinte nem tartozott a nemesség kutyái közé. Szegényebb sorsú emberek kutyája és egyben legfontosabb segítője volt. Ezek az emberek birkatenyésztéssel foglalkoztak, amit lehetetlen lett volna a kutyák nélkül folytatni. Az emberek nem voltak olyan fürgék, hogy az állatokat együtt tartsák, ha pedig többen vigyáztak volna a nyájra – a haszon lett volna jóval kevesebb. Így hamar felismerték a juhászkutyák pótolhatatlanságát. A skót szigeteken nem kellett, hogy a kutya erős és harapós legyen, mivel a nyájat nem fenyegették a ragadozók. Az elsődleges szempont a mozgékonyság, gyorsaság és a tanulékonyság volt.
A név eredete
A collie nevének eredetéről is több elmélet született, akárcsak a származásáról. A collie a skót felföldön tenyésztett fekete lábú és fejű juhról, a „colley”-ről kapta a nevét. Egy másik feltételezés szerint a név a kutya színére utal. Abban az időben a kutyák nagy része még fekete színű volt, és így nevezték el őket „coally dog”-nak, azaz szenes kutyának. A collie név utalhat a skót felföld elnevezésére, amely a „collis”.
Fontos információk
Jellem, idegrendszer: Nagyon barátságos, jó idegzetű, nem agresszív és ideges típus.
Fej: A fej formája az egyik legfontosabb a bírálat szempontjából. A collie arckifejezése a fajta egyik sajátossága. A fejet elölről vagy oldalról nézve egy tompított ékhez hasonlíthatnánk, sima vonalakkal. A koponya a fül vonalától fokozatosan elkeskenyedik, anélkül, hogy a fang – a pofacsont – kiállna vagy hegyesnek látszana. A koponyatető és az arcorri csont párhuzamos egymással, és egyenlő hosszú. A túl meredek vagy túl gyenge stop súlyos hibának minősül. Megfelelő, ha a stop könnyű, de mégis észrevehető. A szemek a stop középvonalában helyezkednek el. Az agykoponya nem lehet túl mély.
Szemek: A collie szemei kedves arckifejezést kölcsönöznek a kutyának. A szemek a stop középvonalában helyezkednek el. Közepesen nagyok, kissé ferdén helyezkednek el és különleges mandulavágásúak. A szem színe általában sötét barna, de a blue-merle színváltozatnál ritkán megjelenhet – az egyik vagy mindkét szemnél – az ugyancsak megengedett kék vagy kékesszürke szemszín is. A collie tekintete élénk, intelligens.
Fülek: Kicsik, se nem túl közel, se nem túl távol tűzöttek. Nyugalmi állapotban hátrafekszik, de amint a kutya érdeklődni kezd, előre állított. Kb. a fül kétharmada egyenesen áll, a felső harmad megtörik, természetes úton előre felé, a törésvonal alá.
Fogak: A collie-nál az ollós harapás a kívánatos, ami azt jelenti, hogy a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak, és a felső metsző fogak hézag nélkül illeszkednek az alsó fogsorra. A harapás, a fogak és az állkapocs erős, a fogak legyenek megfelelően fejlettek.
Nyak: Jól izmolt, erőteljes, mérsékelten hosszú, szépen ívelt.
Törzs: Valamivel hosszabb, mint a marmagasság. Feszes hát, enyhén ívelt ágyékkal. Jól ívelt bordák és mély mellkas jellemző, és a mellkas a vállak mögött eléggé széles.
Mellső végtagok: A lapockák ferdén helyezkednek el és jól szögeltek. A mellső lábak izmosak, és egyenesek. A végtagok csontjai mérsékelten erősek. A könyök testhez simuló, se nem kifelé, se nem befelé forduló.
Hátsó végtagok: A hátsó combok izmosak, a térd jól szögelt, száraz és inas. A csánkok mélyen állnak, és erőteljesek.
Mancsok, ujjak: A mancsok oválisak a talpak jól párnázottak. A lábujjak a mellső végtagokon inkább, míg a hátsó végtagokon kevésbé íveltek. A mancsok zártak.
Farok: Hosszú, az utolsó csontízület (csontvég) legalább a csánkig érő. A kutya nyugalmi állapotában mélyen, egy kissé felfelé ívelten tartott. Izgalmi állapotban, figyelő helyzetben feljebb tartva állhat, de soha nem kerülhet a hát fölé.
Mozgás, járásmód: A mozgás félreismerhetetlen, jellegzetes jegye a fajtának. Egy jó testfelépítésű kutya könyökei sohasem fordulnak kifelé, annak ellenére, hogy az első lábak mozgás közben aránylag távol vannak egymástól. Kötött, keresztező, vagy guruló járás semmiképpen sem kívánatos. Hátulról nézve a hátsó lábak a csánktól lefelé párhuzamosan állnak, nem szorosan egymás mellett. Oldalról nézve a mozgás folyamatos. A hátsó lábak erővel teltek, nagy, elmozdító rugó erővel. A kimondottan térölelő járás (lépés) nem kívánatos, a járásmód könnyed és minden nehézségtől mentes legyen.
Szőrzet: Jól illeszkedik (illik) a test körvonalához, nagyon sűrű. A fedőszőr sima, kemény tapintású. Az aljszőrzet puha, bundaszerű és nagyon sűrű, csaknem eltakarja a bőrt. A sörény és a nyakon a gallér dús. A pofarészen, orron lévő szőrzet sima és rövid. A fülek végén – csúcsnál – rövid, ahogy közeledik a fül tűzéséhez, nagyobb a szőrzet. Az első lábak jól borítottak szőrrel – zászlósak, a hátsó lábak a comb felett dúsan borítottak, lefelé azonban rövidebb szőrzettel. A farok nagyon dúsan borított szőrrel.
Színek: A három FCI által elismert szín: cobolyszín fehérrel (gold-sable, világos aranytól a telt mahagóniig, vagy árnyalt cobolyszín); tricolor (fekete, cserszínű rajzolatokkal, valamint a galléron, lábakon és a farokvégen fehér jegyekkel); blue-merle (világos – ezüstös kék, fekete, vagy feketén márványozott rajzolatokkal). Mindegyik felsorolt színváltozat mutathat több-kevesebb, a collie-ra jellemző fehér rajzolatot. Az Amerikai Kennel Klub (AKC) ezen felül elismeri, és elfogadja a fehér színváltozatot is (white collie).[1] Az ilyen színű collie-k testének nagy része fehér, míg fejük a többi színváltozathoz hasonlóan hordozza a tanjegyeket.
Méretek: Kanoknál 56–61 cm; szukáknál 51–56 cm.
Hibák: Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő, és ennek megfelelően kell értékelni.
Itt egy kép erről a cuki fajtáról.
